|
Az irányítás kezdetét veszi… az ideális Földért.
Történetünk egy gyönyörű kislánnyal kezdődik, aki valami furcsa és kissé sötét helyen talál egy fehér virágot. Megígéri neki, hogy elviszi a Virágos Kertbe, ám ekkor sötét árnyak csapnak le rá.
A következő jelenetben ugyanazt a kislányt látjuk egy zongora előtt 2064-ben, és kiderül, hogy a neve Remo. A következő ugrással 2073-ban termünk, ahol megtudjuk, hogy egy Daniel Dawson nevű professzor kifejlesztette a VIOS-t, azaz a Violet Operációs Rendszert, és mellette létrehozott egy Anya nevű programot, amely a globális környezetvédelemért felel. Ezek segítségével próbálnak az emberek létrehozni egy ideális Földet.
Ezután visszatérünk 2015 Japánjába, ahol megismerünk egy csendes lányt, Dual-t, akinek a barátnője, Sumire éppen felvételt nyer Londonba. Természetesen a lány örömmel újságolja barátnőjének a sikert, és meséli neki az álmait… ám ekkor Dual-ról kiderül, hogy ő nem a valódi Dual, és elmondja, hogy ez az egész világ és ő is csupán egy program része és ezt a Földet megfertőzte egy vírus. Ekkor mintegy igazolásképp a környéket elkezdi felemészteni egy fekete árny, és Sumire teste is eltorzul. Mivel ez a világ már menthetetlen, Dual kénytelen törölni az egészet, Sumire-val együtt.
Dual ezután visszatér az egész rendszer szívébe, majd találkozik egy másik lánnyal, Dorothy-val, aki hozzá hasonlóan szintén a fertőzött világok törlését végzi. A két vírusirtó elkezd veszekedni, ám ekkor megjelenik egy csomó fekete árny, azaz vírus, amit közös erővel legyőznek.
A harc végén Dorothy és Dual egy fiatal és kissé furcsán viselkedő lányra lelnek, akiben a nézők egyből a korábban látott Remo-ra ismerhetnek. De mit keres itt? És egyáltalán ki ő? Mi ez az egész virtuális világ dolog? Miért lesz egyre több vírus? Ezekre a kérdésekre keresik a kérdést a vírusirtó lányok, és a néző is, miközben a három lány elkezdi megismerni egymást, és a valós világot is a mentett adatokon keresztül.
A zenék zseniálisak, nekem főleg a zongoradarabok tetszettek nagyon. A karakterdizájn nagyon szép, illetve a további grafikánál nekem főleg a színhasználat tetszett (pl. az őszi lombok kifejezetten szépek lettek). Szerintem a seiyuu-kat is nagyon jól kiválasztották, és mindenki tökéletesen eltalálta a szerepét.
A karakterek talán egy kicsit sablonosak lettek, de azért szerethetőek: Dual a tipikus megfontolt és csöndes lány, aki teszi, amire programozták, de gyakran hoz önálló döntéseket. Dorothy az eleven, kissé önfejű és szószátyár, akit az érzelmei vezérelnek, és nem érdeklik az emberek. Remo az aranyos kislány, aki nem nagyon tudja, hogy mi zajlik körülötte, de megvannak a maga céljai, amiket minden áron meg akar valósítani.
A történet az elején kicsit zavarosnak tűnhet, hiszen elég sok információt kapunk, amelyeknek látszólag semmi köze egymáshoz, de idővel össze lehet rakni a képet. Maga a történet egész érdekes, helyenként eléggé drámai is tud lenni, és nem egy mondanivalót rejt magában. Nagyon jól meg lett csinálva a lányok vírusirtása, ami gyakorlatilag mahou shoujo küzdelem lett, de annak egészen látványos.
Aki egy jó minőségű, érdekes világú és kissé elgondolkodtató animét keres, az nyugodtan tegyen egy próbát ezzel a darabbal. |
